hagyományok alapján: vitéz lófő szepsi és monosbéli Szepsy Szücs Levente 1990-2001.
( a családtörténet végén 28 nemzedékrendi táblázat )
A nemzetség története Erdély háromszéki hegyeinek ködébe vész el. Mint székely
lófő család, bizony ezer éven túl van a történet kezdete. Nem lévén híres nemzetség,
az első írásos említése az ősöknek csak 1560 -ban jelenik meg a Szepsi-szék Protho-
collumában, egy meghallgatási jegyzőkönyvben:
"Praesenta f. IV. pr. a. pfm. st. Stephani regis anno 1560
Sepsyy Seoczj Geörgj Loffew incola oppidi Zent Geörgj
megeskwen j.e.f. per omnia ut tertius testis."
István király 1560-k évében Lófő Szepsii Szücs György,
Szent Györgyi lakos úgy vall, mint a harmadik tanú.
Innen a családi hagyomány viszi tovább a történetet: Izabella királynő korlátlan hatal-
mat kap az Erdélyi nemzetgyűléstől 1556-ban. Törvényben kötelezi a székelyeket adó-
terhek viselésére. Fia, II. János /János Zsigmond/ kérés ellenére sem törli el a széke-
lyek adóterheit. 1562-ben nemzetgyűlést hívnak össze a székelyek Székelyudvarhely-
re. A székelyek felfegyverkezve menne a gyűlésre kb. 40.000-ren. Sérelmeiket II. Já-
nos nem hajlandó orvosolni, ezért fegyveres harcra kerül sor. A felkelést leverik, a lá-
zadás vezetőit karóba húzzák. ( Pálfalvi Nagy György és Gyepesi Ambrus ) A bosszú
elől a székelyek családostól menekülnek A Kárpátokon túlra és felső-Magyarországra.
Ezek a menekült székely katonák, hogy megélhetésük legyen, beállnak a császá-
ri seregbe, s hadakoznak a török ellen. Szepsy Szücs György fia, Mihály Pállfy Miklós
seregében szolgál a 1595-ös években. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben
hadjáratot indít Bécs ellen. Útközben is bővíti seregét, így kerül katonái közé Szepsy
Szücs István, György fia. Érdekes, hogy István testvére pedig II. Ferdinánd katonája.
/adatok a Bécsi hadi-levéltárban./
Ezekben az években telepedik le a család Szepsi mezővárosában. A férfiak tovább-
ra is harcolnak a török ellen. III. Ferdinánd, nem tudván zsoldot fizetni, inkább nemesi
armálisokat ad katonáinak. Így kap nemességet a család katonáskodó férfinépe.
A nemesi armálist Sepsii Semsey András (de Semse) és Sepsii Pellio /Szücs/ Mi-
hály (de Szepsi) unokatestvérek kapják katonai helytállásukért 1654. október 24-én.
Részletek az armális szövegéből:
"minthogy észrevettük és megfontoltuk hívünknek, Sepsii, másként
Semseii András és Sepsii Szücs (Pellio) Mihály hűségét és azon
hű szolgálatait, melyeket elsősorban Magyarországunk Szent Ko-
ronája, azon kivűl felségünk iránt különféle helyeken és időpontok-
ban, nagy hűséggel és szorgalmatossággal, hasznosan és hűsé-
gesen kimutatott és megtett, és amelyeket - mint mondotta - a jö-
vőben is hasonlóan buzgó hűséggel akar megtenni"
"a közrendű helyzetből és állapotból, melyben eddig - mint mondják
- voltak, királyi hatalmunk teljessége és különös kegyünk által ki-
emelvén, a Magyar Királyságunk valódi és kétségtelen nemeseinek
sorába és közösségébe számláltatjuk, foglaljuk és jegyeztetjük"
"a fent mondott Magyar Királyságunk valódi, régi és kétségtelen ne-
meseinek szokása szerint használják ezt a címert, vagyis nemesi
jelvényt, és örvendjenek ennek ugyanazon jogok, előjogok és kivált-
ságok alapján, amelyek alapján mondott Magyar Királyságunk va-
lódi, régi és kétségtelen nemesei jelenleg is természettől fogva,vagy
régi szokás szerint címert használnak és címernek örvendenek,"
"Kelt kedvelt hívünk, tisztelendő Szelepchényi György
nyitrai püspök, és ugyanezen hely örökös főispánjának
tanácsosunk és mondott Magyar Királyságunk kancel-
lárjának keze által Ausztriában fekvő Bécs szabad kirá-
lyi városunkban, október hó 24. napján, az Úr 1654, stb"
mutatja a család származását: székely katonaöltözetet visel. Nézzük meg
egy katonai mintakönyv székely katonáit bemutató rajzokat:mindenütt a
piros ruha, sárga csizma a viselet. (XVII. sz.-i rajzok, Bécsi hadilevéltárban)
A nemeslevelet a szokásnak megfelelően:
"Az Úr 1654. évének december hava 24. napján Gömör
vármegyének Rózsnyóbányán megtartott közgyűlésén
ő legszentebb császári és királyi felségének jelen ne-
mes levelét nagyságos hámori Hámori György alispán,
továbbá tekintetes Losonczy János, Lenkei Pál, Bódvai
János és Tibai György ezen Gömör vármegye szolgabi-
rái előtt bemutatták, előadták és minden ellentmondás
vagy felszólamlás nélkül ugyanitt azt mindenben kétség-
telenűl igaznak találtatván ezen vármegyénk nemeseinek
jegyzőkönyvébe felvették és ünnepélyesen kihirdették a
vármegye fent nevezett nemesi közgyűlésén.
Dőri Ferenc nótárius.
A fent nevezett kihirdetésről a hitelesítő jegyzőkönyvet kiadták 1655 .
esztendőben, vízkereszt utáni második vasárnapon, az úriszék pecsétjé-
vel, Pelsőcz városában.
A jegyzőkönyv jelenleg a Zemplén megyei levéltárban: Fasc.2 Nr. 171 alatt.
Erről az eseményről, illetve a nemesi vizsgálatokról a Zempléni levéltár
Akta Nobilitária ABC regiszterében a következő évekből találtam bejegy-
zéseket:
1654, 1655, 1725, 1732, 1732, 1750, 1750-es években.
lakos nemességének jóváhagyása.
(Jegyzőkönyv 41, oldal 164)
A nemességi vizsgálatokra sokszor sort kerítettek, mert bizony a "jó
magyarok" még ezt is hamisították. Sok előnnyel járt: nem kellett adózni,
nem kellett katonáskodni. /később mutatok egy példát erre/
Ha nem volt kéznél a "kutyabőr" kérték a nemesi megyét, hogy adjon ki
nemesi bizonyítványt!
Egy példa: My Szüdi István Hernád Csanálosi rendes Hadnagy a mellettem
lévő hites társaimmal, Ő erejükkel ujfent megállapítjuk, hogy nemes
Zemplény vármegyében, Szerencsen lakos Nemes Tureczki János
Uram, helyünkbe lakos Szücs Mihály nevű embere, kivánván maga
Nemességének megállapítását a végett, demivel Felül meg irt
Szücs Mihály halálos beteg ágyban vagyon, a Felesége pediglen
ez árnyék világbul el költözött ez előtt kürülbelül egy hónappal,
ara való nézve, kivánván ezen dolog Felöl valo bizonyságlevelünket.
A Megye kihirdeti a Bizonyságlevelet a végső akarat szerint.
Attuk ezen szokásos pecsétünkel kiogástalan levelünket.
Dátum in Csanálos 1732. Március 24 napján. (eredeti szöveg)
LS. Leirta a helyi esküdt jegyző:
Keresztessy Pál mpp.
Abaúj vm. testimóniális oklevele 1725. évből, melyet kihirdettek Zemplén
megye nemesi közgyűlésén. (Fasc.2. Nr. 171.)
Részlet:Ad Prímum:Bizonyosan tudja hogy mező Szepsi Várossában lakó Szüts
Mihály nevezetű Ember kinek is Feleségét Vitsei Borbálának hivtak, azt
is jól tudja a Fatens, hogy Szepsiben Kőházat is rakatott.
Ad Secundum: Tudgya az Fatens, hogy a meg irt Szüts Mihály igaz Ar-
malista Nemes Ember volt a mint is Felesége Vitsei Borbála halála előtt
kevés idővel az Armális Levelét a Fatens kezéhez adta, hogy conser-
vallja Onokái részekre, a mint is bizonyos esztendőkig tartván egy al-
kalmatossággal mostan Tállyán lakozó Semsei nevű Ember vette kezé-
be fel tévén azon Armálisban nekie is neve téve.....
(így kerül át az armális a Szepsy Szücs családból a Szepsy Semsey
család kezébe)
Az, hogy a nemeslevelet a Semsey rokonság elkéri és elviszi, még sok bonyo-
dalmat fog okozni! A családnak szinte minden nemzedéke rá kényszerűl, hogy
bizonyítsa nemességét, hogy megússza az adófizetést, a katonaságot. A ne-
messég a "vérével" adózott, ha mennie kellett a király hívására. Saját költsé-
gén kellett a fegyvereket, lovat beszereznie.
Szepsy Pellio Szücs István bizonyítja nemességét:
"Szücs István, másként Pellio, azonos Szepsy néven saját és
fiai: János és István, nem különben a Harkányon lakó atyafiai
és testvére - hasonlóképpen Szücs János és annak fia: szintén
János nevében bemutatta tekintetes Gömör vármegye testimo-
niális oklevelét, továbbá a hozzácsatolt genealógiát, és egy má-
sik, Abaúj vármegye által kiállított testimóniális oklevelet, az ez
ügyben lefolytatott és hitelesített vizsgálat jegyzőkönyvével,
amely a genealógiával együtt bizonyította, hogy kétségtelen ne-
mességgel bírnak."
Proth.2. pag.13. (1732)
A nemességét igazolását kérő folyamodványban így panaszkodik István:
"Siquidem inter literália instrumenta antecessorum
suorum quae prae manibus alienis post mortem,
et decessum genitoris sui longo temporis decursu
reposito habebantur et variis vicisitudinibus exposita
solida eatenus privilegia reperire non valeret"
-mivel őseink oklevelei közül ezek szüleink halála és
elmúlását követően idegen kezekbe jutottak, ahol
hosszú időn keresztül tartották azokat, és a kölcsö-
nösség mellőzésével, a szokások ellenére nem akar-
ták kiadni......
1750-ben a Megyaszón birtokos Szepsy Szücs György kér és kap nemesi bizonyít-
ványt a megyétől. Ez bizony igen előrelátó cselekedet volt. Ugyanis az Ő fiát, szín-
szintén Györgyöt megfogják az utcán és elviszik katonának! (a kor szokása szerint
katonafogdosás az utcán) A nemeslevelet per/pillanat nem tudja bemutatni. A tes-
timóniálisát levélben kérvényezi a megyétől 1811-ben: (IX.gen. tábla)
A hivatalok akkor is lassan működtek - bizony beletellett egy évben, mire sikerült
megszerezni a testimóniálist, s kiszabadulni a katonaságból. Közben történ egy kis
baj is. Fertőzést kap és kihullik minden szőrzete. (Lipótrichia) Haza már kopaszon,
bajusz nélkül érkezik meg. A falu rögtön rá is ragassza a "kopasz" becenevet. Ez
egy érdekes esetet generál, amit a falu öregebb nemzedéke még 1985-ben is em-
legetett:
1844 februárjában enyhe a tél. Ez feneketlen sarat eredményez az ország-
utakon. Nyugati utazók ilyenkor messzire elkerülik az országot, hisz a magyar sár
"világhírű". Az emberek térdig, a kocsik tengelyig süllyednek a sárba, mozdulni sem
lehet. Petőfi Sándor ekkor indul el Debrecenből Pestre, hóna alatt verseivel. Csak
az északi postaút járható. Petőfi Megyaszóra érkezvén az ifj. Szepsy Szücs István
törvénybíró házában talál éjszakai szállást. Esti borozgatás közben hallgatja a szo-
kásos adomákat. Itt hallja a "kopasz Szücs György" legendáját, melyet később el-
mesél Arany Jánosnak, mikor 1847. októberében fiatal feleségével Arany Jánosnál
vendégeskednek. Így születik meg Arany János. A bajusz című elbeszélő költemé-
nye 1854-ben:
Volt egy falu - nem tudom hol
Abbá lakott - mondjam-é ki?
Sé bajusza,
Sé szakálla,
Egy szőrszála
Sem volt néki;
Annálfogva helységében
Nem is hítták egyéb néven:
Kopaszszájú Szűcs György bátya;
Ez volt az ő titulája.
Petőfi Sándor:Úti levelek Kerényi Frigyeshez: (1847. július 9. )
"hej, jártam én erre már rossz időben is. Debrecenből
utaztam Pestre, 1844-ben februáriusban, kopott ru-
hában, gyalog, egy pár huszassal és egy kötet vers-
sel. E kötet versben volt minden reményem; gondolám:
ha eladhatom, jó, ha el nem adhatom, az is jó....mert
akkor vagy éhen halok, vagy megfagyok, s vége lesz
minden szenvedésnek. Egyes egyedül mentem itt a
Hegyalján; egy lélekkel, egy élőlénnyel sem találkoztam."
Mikor Petőfi már neves költő, a családnak eszébe jut az a kis üvegpohár, melyből a
költő a tüzes Megyaszói bort kortyolgatta:
Szepsy Szücs Károly dédapám annyira szerette Petőfi verseit, hogy 1882-ben
felutazott Pestre, az első Petőfi szobor avatására, és ott "ponyváról" vásárolt
egy Petőfi "összest". (képes népkiadás, Athenaeum Rt. kiadása) A könyvet a
mai napig kegyelettel őrzöm.
Események a család történetéből:
1802-ben Mihályt és feleségét, Vita Katalint megfedi az egyház, mert az esküvő
után öt hónappal megszületik az első gyerek. (presbiteri jegyzőkönyv, (VI.ge. t.)
1859-ben bejegyzés a halotti anyakönyvben: Szücs Pált a szántói hetivásárról
hazafelé jövet agyonverik a rablók. (V. gen. tábla.)
1876-ban:Szücs István, Pál testvére március 18-án egy "írtóztató zivataros
éjjelen kútba esik és megfagyva találtatik.
1871-ben a halotti matrikulában:Szücs Júlia (Dékány Istvánné) haláloka: "a sze-
szes italok felettébb való élvezete miatt elhalálozott"
Szepsy Szücs Katalin az 1800-as években minden 10-dik évben eltemet egy fér-
jet: 1830, 1840, 1850-ben.
1875-ben a megyebálon ifj. Farkas Lajos gömöri birtokos beleszeret a szép Szep-
sy Szücs Piroskába. Az esküvő után bőséges gyermekáldást hoz a szerelem. Pi-
roska asszony ötször szül ikergyerekeket! 1879, 1881, 1883, 1885, 1887-ben.
Ez az öt ikerszülés a mai napig csúcs! (IX.gen. tábla)
1890-es években kezdi írni naplóját Szepsy Szücs Zsuzsanna a családról: A nemes
Szepsy Szücs család némi ismerete címmel. Az eredeti napló ma a Mormon egyház Salt Lake City-i könyvtárban található. (Lsz:599.653/5)
Ez a napló ékes példája annak, hogy régen mennyire számon tartották és ismer-
ték egymást még távoli rokonként is. Zsuzsanna szinte kapásból több mint 250!
családtagot sorol fel, leírva nemcsak vagyoni helyzetüket, egészségi állapotukat,
de ismeri a gyerekek házasságát, lakóhelyüket is. (XI.gen. tábla)
Névhasználat a családban:
Az eredeti családnév a Szűcs különböző formái: Seoczj, Zewch, Szwsch, Szűcs.
Névetimológiát tekintve a szűcs mesterségnév válik családnévvé. ( a katonás
székelyeknek is meg kellett élni békeidőkben valamiből.)A reneszánsz hatására a
tanultabb emberek latinra fordították a nevüket, így lettünk egy időre: - Pellió -
Hogy a család egyes ágai megkülönböztessék magukat, lakóhelyük nevét illesztik
nevük elé. Szepsi mezővárosban letelepedett Szücsök (Pelliók ) a Szepsii elő ne-
vet használják, /amit magukkal hoztak Székelyföldről/ Semsén birtokot szerzett
Szepsik pedig felveszik a Semseii nevet.
Névhasználat oklevelekben:
1671:Szepsii, másképpen Pellio János
1725:Szepsii, másképp Szüts Mihály
1732:Szepsii másként Szüts, azonos Pellio István
1732:Szepsii, másképpen Pellio, azonos Szüts István
1750:Szücs, másképp Szepsii István
1750: Szepsy Szűcs István
1811:Szűcs, másként Szepsy György
1831:Szepsy, másként Szűcs György.
(a Szepsii név eredetiben kétpontos y, de ilyen nincs a gépben)
A Megyaszói ágnál furcsa módon történik egy névírási változtatás:1841-ig Móré
Pál káplán vezeti az anyakönyveket, hol a névbeírások a következők: Szepsy
Szűts, y és ts a végződés. 1842-ben új pap jön a faluban: Vitányi József lelkész.
Ő, nem tudni miért, i-vel és cs-vel írja a családnevet az anyakönyvekbe: Szepsi
Szücs.
Az ősi Szepsy Szücs név használatánál csak a Megyaszói családok maradnak
meg, mig a máshol lakók ( Szerencs, Harkány, Miskolc ) a Szepsy nevet elhagyván,
csak a Szűcs nevet viselik. A Harkányba költözött ág (Szűcs János és fia, János)
még a "nemes és nemzetes Szűcs István nevet használják, de a következő nem-
zedék már érdekes módon elfelejti a nemességét. /megjegyzem, hogy ez az öreg
János igen népszerű ember volt a faluban, mert 72, azaz hetvenkét esetben kérik
meg keresztapaságra!/ Az unokák neve mellett már a "Contr." bejegyzés szerepel
a születési anyakönyvben. Nemességük elismerését soha nem kérik! Harkányban,
az egyik öreg Szűcs rokon így mesélt: "nagyapám azt mesélte, hogy a család va-
lamikor nemességet kapott Bocskaitól, de lehet hogy ez nem is igaz, csak mese.
János ( I. gen. tábla) felnőve Szerencsre költözik, és hamarosan a szerencsi
nemesek hadnagya lesz. Mikor II.Rákóczi Ferenc kibontja a felkelés zászlaját, el-
indítja a Habsburg ellenes harcot, a nagyságos fejedelem házi ezredében, a neme-
si compániában találjuk. Az 1705. november 11-i zsibói csatában, hol Herbevill
serege megveri Rákóczit, János elveszti kardforgató karját. A nagyságos fejedelem
gyógyulása után személyes szolgálatába fogadja, mint pohárnokot. A szabadság-
harc bukása után visszavonul szerencsi birtokára.
a "madonnás" húszpólturás maradt meg, amit a család kegyelet-
tel őriz a mai napig.
István ( I. gen. tábla) másodszülött fiú 1658-körül születik a szepsii udvarház-
ban. Igen nyughatatlan felnőtté válik. Korán nősül, s Csécsre költözik. Itt sem ma-
radhatván a "nyomorúság miatt" hamarosan Felsővadászra megy, hol az egyik ro-
kon, "öreg Szűcs István a felsővadászi Rákóczi uradalom udvarbírája. Itt születik
Istvánnak három fia: István, János és György. 1697-ben az öreg rokon egy sajná-
latos balesetben meghal:"arra is jól emlékezik a fatens, hogy a megírt Szűcs Ist-
ván leesvén az házának padlásárúl, az lába szárát ketté törvén Szendrőbe szeke-
reznek, az borbélhoz, s ott is hal meg. A temetés után a család Szerencsre költö-
zik, az itt élő János testvéréhez.
Ennek az "öreg" Istvánnak érdekes életútja van:
1633-ban a Sárospataki kollégiumba tanul,
1637-ben már praefectus (segédtanító)
1638 április 31-én be íratkozik a Franekeri egyetemre,
( az egyetem matriculájában a 3459 sz.alatt, 111 old.)
Miután végzett, visszatér a Rákóczi család szolgálatába, hiszen ők fizették a
tandíjat. A Felső-Vadászi Rákóczi uradalom udvarbírája lesz. (XII. gen. tab)
György ( I. gen. tábla) életéről nincs sok adat. Az ő fia II. György református
pap lessz, Szerencsen él. n. Füzi Susanne feleségétől egy fiu születik, III. György,
ki rokonai után megy Megyaszóra, ott megnősülvén, elveszi n. Sólyom Erzsébetet.
János ( I. gen. tábla) fiával, Jánossal Harkányba költözik.
A sok költözést megvilágítja az a tény, hogy a török, Tokaji és Rákóczi felkelé-
sek sok falut szinte teljesen elpusztítottak. Kihalt vidék lett Megyaszó, Harkány és
a többi falu. Rákóczi Júlia, gróf Aspremontné igyekszik újratelepíteni birtokait jobbá-
gyokkal, földnélküli kisnemesekkel. Az elszegényedett, földnélküli "bocskoros" kisne-
meseknek valószínűleg felemelkedés lehetőségét jelenti a jobbágytelken való gaz-
dálkodás. Ez megmagyarázza azt a tényt, hogy nemesek lévén, miért szerepelnek
jobbágyként a különböző összeírásokban. Jobbágytelken ülve, adózva, jobbágyszin-
ten gazdálkodva ugyanúgy élnek, mint a jobbágyok. Szalmatetős kicsi házban,
bocskort viselve csak a nemesi armális különbözteti meg őket a jobbágytól. István
így nyilatkozik egyik oklevélben: "az nemesek is egy iránt az Contribuensekkel és
más nemtelen emberekkel húzták az igát, és azért éltek az Nemesi Prazogativával.
István fia János ( I. gen.tábla) ki Megyaszóra költözik 1735-ben, egy igen nagy
ág ősévé válik. Ez az ág terebélyesedik ki legnagyobb mértékbe, mint egy öreg fa,
mely újra és újra új hajtásokat hoz. (VI, VII, VIII, IX, X, XI-táblák) Az 1700-as é-
vek végén jobbágyként élő Szepsy Szücsök igen keményen küzdenek a megélheté-
sért. Példa erre Szepsy Szücs Mihály, ki a 1829.es összeírásban még jobbágyként
szerepel, míg fia, István, már nemesi birtokon gazdálkodik, s a Megyaszói nemesek
hadnagya. Az igazi felemelkedést az "ősiség" törvény eltörlése hozza meg. (1848 )
Ez kimondja, hogy a eddig megművelt jobbágytelek a megművelőjének tulajdonába
kerül. A saját tulajdonba került birtokok viszonylag gyorsan viszonylagos jólétet te-
remt.
Eddig a név előtt a nemes vagy egregius a titulus. 1848 után már a "kisbirtokos
nemes" bejegyzés dukál. Ezek a birtokok nem nagyok. a gyerekek közötti felosztás
tovább aprózza a földet. Így alakulnak ki a "hétszilvafás" nemesi birtokok. Ezen kis-
nemesek fiai, unokái már tekintélyes polgárai Megyaszónak. Ezt bizonyítják az anya-
könyvi bejegyzések is:tanító, törvénybíró, curator, egyházfi, stb. Szepsy Szücs La-
jos és felesége, Szeghő Paulína már azt is megengedhetik maguknak, hogy ezüst-
kelyhet ajándékozhassanak az egyházuknak:
"Szűcs Lajos és Szeghő Paulina, leányuk, Szűcs Piroska 1-ső
Ápril 1866 első Úrvacsorávali élése emlékére" olvasható a ke-
hely oldalán (ma is a Megyaszói református plébánián van)
Ezekben az években már olyan nagyra duzzad a nemzetség Megyaszón, hogy
a népesség 15%-át teszik ki a Szepsy családok. Az 1800-as évek végén 18! cu-
riát laknak. A birtokok a felosztások révén lassan eltűnnek, megindul az elvándor-
lás. Megyaszón maradottak elfogynak. Az utolsó férfi, Szepsy Szücs József 1937-
ben halálozik el, az utolsó leányt, Szepsy Szücs Terézt 1965-ben temetik el. Ezzel
a Szepsy nemzetség eltűnik Megyaszón. A család elvándorolt tagjai tovább élnek
Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Szerencsen. Megyaszón csak a családi sír-
boltok árválkodnak a temetőben, s az utolsó összeomlott nemesi udvarház:
Viszont Erdőbényén még ma is megtekinthető az un. kis-kastély, melyet a nem-
zetségünk leggazdagabb ága építtetett az 1870-ben. Építtetője szepsy Szűcs
Gyula, neves ügyvéd és földbirtokos:
Említésre méltó Sepsy (Pellio) János lelkipásztor (I.gen.tábla), kinek életútja
végig a református vallást szolgálja:
1618:Johannes P. Szepsinus Rector Szántóviensis
1620: Ref. prédikátor Megyaszón
1624 től ref. lelkipásztor Telkibányán.
Emléktáblája ma is áll a reformatus templomban:
végigharcolta a szabadságharcunkat, de sebesülten tért haza Hernádkakra.
A tőle maradt, zsoldként kapott "Kossuth" bankókat ma is őrzi a család:
S még egy érdekes tárgy, mely valami hihetetlen véletlen folytán maradha-
tott meg a mai napig: Szepsii Pellio János pici smaragdos keresztje:
Foglalkozások a Megyaszói ágban:
Szepsii Pellio Gáspár Főiskolai segédrektor Sárospatak I. tábla
Szepsii Pellio János református pap Telkibánya I. "
Szűcs György református pap Szerencs I. "
Szepsy Szüts János birtokos, nem.hadnagya Megyaszó VI. "
id.Szepsy Szüts István " egyh.gondnok " XI. "
ifj. Szepsy Szüts István " törvénybíró " XI. "
id.Szepsy Szüts György " ref.gondnok " IX. "
Szepsy Szüts Lajos " néptanító " IX. "
Szűcs István főiskolai tanár Sárospatak III. "
id.Szepsi Szűcs Gyula birtokos, ügyvéd Erdőbénye IX. "
ifj.Szepsi Szücs Gyula " őrnagy " IX/b "
Szepsy Szűts Károly " jegyző Hernádkak IX. "
Szepsi Szücs Ferenc néptanító V. "
Szepsy Szücs Kálmán birtokos, gyógyszerész Mátyásföld XI. "
Szepsy Szűcs Ernő birtokos, gyógyszerész Mátyásföld XI. "
id. Szepsy Szücs István " főjegyző Csobád IX/a "
ifj. Szepsy Szücs István " Ügyvéd Diósgyőr IX/a "
Szepsy Szücs Miklós " tanár Budapest IX/a "
(1943-ban partizánvadász századparancsnokként vitézi címet kap)
Egy 1836 évi folyamodvány aláírásai:Nemesek Hadnagya idősb. Szűts István
Törvény Bíró nagyságos Ifj. Szűts István
A nemzetség vándorlásai:
Egy megmaradt temetési értesítés:
szepsi és monosbéli Szücs Kálmán a családi tablón:
értesítője. (sajnos ezt a családi ágat nem találtam meg az anya-
könyvekben, így elvesztek !? )
A SZEPSY PELLIO SZÜCS család genealógiája:
A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött, ill. bemutatott nemeslevelek
Jegyzéke:
A genealógiai táblákon három olyan család is szerepel, mely elköltözvén,
ismeretlen helyen élt tovább, így megszakadt leszármazási vonaluk.
Ha bárki, bármit tud segíteni, írja meg: szepsylee@gmail.com - címre!
(Ez a családtörténet erősen zanzásítva van. A teljes
anyag megtekinthető a Magyar Országos Levéltárban,
Családi fondok; P.2168 szám alatt )
